Rendszerváltó szabadkőművesek - Czike László,Nemzeti Hírháló,Drábik János,Özvegy Fián,Hiram Abif,Fény Könyve,Sztojanovics Iván,Schamschula Györgyhöz,Schamschula György,Bencsik András,Seszták Ágnes,Peták István,Magyar Televízió,Skultéty Sándor,Független Kisgazdapártnak,Sándor András,Varga Mihálynak,Amikor Sándor András,Vass Csabát,Orbán Viktor,Nemzeti Szövetség, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Rendszerváltó szabadkőművesek

2009-08-17 20:26:25, hétfő

	Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek 2009.08.17, 14:15 Nemzeti Hírháló Óh, azok a titokzatos, csodálatos szabadkőművesek! Mindenki/bárki beszélhet róluk, de senki sem tudja, kik azok és mit csinálnak. Mert a legnagyobb titok - ugyebár -, hogy kik is azok, kik is ők, mit csinálnak, és miért teszik, amit tesznek, ha egyszer hivatalosan nem is léteznek... Először a címről A cím legalábbis egy "tripla" paradoxon. Legfőképpen a "hivatalos" mainstream álláspont szerint - még "az ellenkezője sem" igaz... Nos, nézzük, mi minden miatt nem lehet valós a választott cím! 1. Magyarországon nem történt rendszerváltás. Csak "papíron". 2. A szabadkőművesek vagy nem is léteznek, vagy ha mégis - a politikával nem foglalkoznak. (Ezt ők deklarálják magukról.) 3. A meg sem történt rendszerváltást tehát nem csinálhatták a nem is létező, vagy a politikával "hivatalból nem foglalkozó" szabadkőművesek. Csak valaki más(ok), vagy senki... De mégis, valami azt súgja - a témához ez lesz a legjobb cím. Miért éppen én? Kérdésként felmerülhet a nyájas olvasóban: miért épp én írom ezt a tanulmányt, meg aztán az is: miért épp most? Nos, azért én írom, mert összefogóan én rendelkezem a mindennek megírásához szükséges és elégséges ismeretekkel. Igen. Kiválasztottként arra az önként vállalt szenvedésre, amit a mindezen ismeretek megszerzése jelentett az elmúlt 20 év során. Nem állítom, hogy csak én volnék tisztában ezekkel a tényekkel, s azt sem állítom, hogy a megérzéseimmel nincsenek "megverve" rajtam kívül még legalább százan, magyarok. Csak annyit állítok, hogy aki mindezt sejti/tudja, annak egyrészt kötelessége, másrészt felelőssége is mindezt megírni. A többi tulajdonképpen jön, szinte önmagától... A legszebben ezt Drábik János, atyai jóbarátom fejezte ki: "Amit te, László, megírsz, azt sokan mások is tudják, látják. De nem írják meg, mert a leleplezésnek, a valóságfeltárásnak is vannak írott/íratlan (kötelező) szabályai, amelyeket a mainstream újságírók hallgatólagosan elfogadnak, és be is tartanak. Te azonban fittyet hánysz ezeknek a szabályoknak és megírod, amit igaznak gondolsz. Ennyivel több, amit írsz, a publicisztikánál." Miért épp most? Mert most van itt az ideje. Korábban még túl korai lett volna. Korábban még alig értették volna néhányan, ha mindezt megírom; az olvasók túlnyomó többsége talán szimpla agyrémnek minősítette volna mondanivalóm lényegét. Nem jó érzés, ha az embert úton-útfélen "bolond"-nak nézik; - ha csak kevesen adnak hitelt a szavaimnak, a következtetéseimnek. A személyem persze nem több, csak egy hiteles tanú. Korábban egyrészt feleslegesen "áldoztam volna fel" magamat a semmi oltárán, nem értek még meg bizonyos feltételek. Az igazság kifejtésének - és a háztetőkről hirdetésének! - is súlyos előfeltételei vannak. Mostanra - bár rettenetes árat fizetve, de - "felnőtt" a társadalom egésze is arra, hogy szembenézzen a szomorú valósággal. Ha túl korán tartod a tükröt valaki elé, szükségtelenül vad dolgok történhetnek. Esetleg megölnek, vagy a bírált személy lesz "öngyilkos"; - netántán, mint már annyiszor, az éretlen társadalom egésze sodródik egy öngyilkos forradalomba, ami az értelmetlen halál - az "EUtanázia" - egyfajta kollektív változata. Ma már lényegében nincsenek ilyen veszélyek; már a kardfogú tigrisek is papírtigrisként utálják saját magukat is, a nagy többség pedig olthatatlanul szomjazik az igazság megismerésére. Várnunk sincs már mire - a globális vagy nemzeti csodára, Csaba királyfira, a valódi rendszerváltásra, a sültgalambra, mire? A "király" immár meztelen. Nincs értelme tovább várni, sem titkolózni, mert maga a végcél savanyú. A titkos zsenik magukra vakolták, ránkfalazták a nagyvilágot... Kettős időrend Senki nem születik "titkos tudással" a zsebében. Viszonylag korán eldől, hogy te is beállsz-e kórusban üvölteni a farkasok közé, vagy megmaradsz "magányos farkasnak", ami egy kegyetlenül perdöntő lépés, visszavonhatatlan választás. Ha elfogadod a világ farkastörvényeit, úgy "a jég hátán" is megélhetsz; a REND mindig segíteni fog "az Özvegy Fián". Hogyha a REND szabályos kis téglája, építőkockája, fogaskereke vagy, a dolgok mindig megoldódnak majd valahogy; a problémák elhárulnak, a mókuskerék pedig forog tovább. De ha "ellenszegülsz" - Isten irgalmazzon neked. Irgalmazni fog - de nem ezen a világon. Mert ez a világ a REND világa. Mindezek miatt is kétfajta valóságos időrend létezik. Az egyik az objektív időrend, amely a titkos, de valóságos történések - melyeknek semmi közük nincs semmilyen "hivatalos" narratívához - elvileg felismerhető, de a történelmi jelenben gyakorlatilag felismerhetetlen egymásutánja; a másik a szubjektív időrended, amelyben te csak fokozatosan ismered fel, hogy mik is a valós történések, azok milyen valós múltban is gyökereznek, és végül, a valós trend kvázi meghosszabbításával előre meglátod, felismered, hogy mi is fog a jövőben történni, mert hát a történelem kényszerpályán mozog, a történései előre kódoltak. Nem volt ez mindig így! Engels ősmajmából akár még ember is lehetett volna, ha Hiram Abif nem hal mártírhalált a Salamon templománál... Ám amióta ez a szörnyű tragédia megtörtént, nincs mit tenni. A történelem előre "meg van írva". A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történelmet csinálják - a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fiktív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. "kultúra") gyanánt. És neked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak "úgy" a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félrevezetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek köze nincs az igazsághoz. A titkolózás legfőbb célja, hogy ne derülhessen ki, mi, miért fog megtörténni. Ezért titok, hogy kik azok, akik a titkok évezredes selyemfonalát gombolyítják. Nehogy valaki felgöngyölje Ariadné fonalát. Nos, tehát: vagy beállsz hamis történelemgyártónak, vagy nekiállsz és felgöngyölíted az egészet... "A világ a titok által létezik." (Idézet: a Széfer ha-Zóhárból, ami a zsidó Kabbalában a Fény Könyve.) Nem lesz egyszerű. Sokat gondolkoztam, hogy az objektív, vagy a szubjektív időrendet kövessem-e. Egyszerűbb lenne az objektív időrendet követnem, de az efféle pöffeszkedő "igazságfeltárás" legnagyobb kockázata, hogy az író olybá' tűnik fel, mintha ő találta volna fel a melegvizet. Pedig "feltalálásról" szó sincs, maximum már-már "beteges" tisztességről. Úgy döntöttem: sokkal életszerűbb, hitelesebb, hogyha végigkövetem - velem hogyan történt. Menet közben a ráébredés. A kiszolgálás tatarozás közben is zavartalan... Coming out Amint már nem függtem annyira a napi pénzkeresés borzalmaitól, egyre növekvő "szabad időmben" mind többet olvastam, csak fontos könyveket; aztán elkezdtem "körülnézni" a politikában, mert éreztem, hogy "valami nincs rendjén". Korábbi munkahelyeimen már sok olyan munkatársat, ismeretséget szereztem, akik/amelyek később az országos politikai életben is "visszaköszöntek". Dr. Sztojanovics Iván barátom - akkor még közlekedési helyettes államtitkár - a leköszönő miniszterhez (1994-1995.), majd független országgyűlési képviselőhöz, Dr. Schamschula Györgyhöz ajánlott. Sokat beszélgettünk budapesti V. kerületi irodájában, de Ivántól sem szakadtam el. Éreztem, hogy a "rendszerváltással" valami baj van; emellett a Horn-érával - akkor még csak informálisan - újra visszatérni látszott a kommunizmus. Mivel fokozatosan mindenről kialakult a saját kritikai állásfoglalásom, elkezdtem rendszeresen írni, hogy hangot adjak ellenérzéseimnek, "felfedezéseimnek", véleményemnek - és hogy reményeim szerint megváltoztassam a világot. Akkor még hittem benne - lehetett hinni benne -, hogy csak múló kisiklásról van szó, ami helyrehozható. Első átfogó politikai publicisztikáim Schamschula György barátom személyes ajánlására jelentek meg Bencsik András lapjában, a Demokratában. Bencsik helyettese, Seszták Ágnes gyakran fogadott virágos jókedvvel, amikor egyik-másik cikkemet vittem be a szerkesztőségbe, disken. Egyszer ekként "adomázott": "No, mit hoztál, Lacikám; hogyan lesz a zsidóból kereszténydemokrata?" Akkor persze - mint kezdő publicista - még megrökönyödtem ezen a profán kiszóláson: miért is ne lehetne? Évekkel később megértettem, hogy a szólás közvetlen tapasztaláson alapuló, mély népi bölcsességet takar. Mivel 1995-ben "ki is léptem a szervezett társasági üzleti életből"; mint egyéni vállalkozó, menedzsment tanácsadó lettem. 1997-ben állásajánlatot kaptam Dr. Schamschula György közvetítésével; így Peták István, a részvénytársasággá alakult Magyar Televízió első elnökének főtanácsadójaként, hamarost "selfmade média-közszereplővé" is avanzsáltam. A közvetítő jóbarátja Dr. Skultéty Sándor, az MTV főigazgatója, vezető jogtanácsosa volt. Ebben a politikai és média szempontból egyaránt "sűrű" időszakban a Demokrata, az Új Magyarország és az Új Idők lapokban publikáltam, újpesti képviselőjelöltje voltam a Független Kisgazdapártnak, valamint kiterjedt politikai levelezést folytattam Sándor András író-publicista barátommal, ami a jövőmet illetően is alapvető szellemi épülésemre szolgált. Mindemellett állandó tanácsadója voltam Varga Mihálynak, a Fidesz gazdasági kabinetfőnökének, államadósság, privatizáció és állami költségvetési ügyekben, egészen az 1998. évi választásokig. Amikor Sándor András 1997-ben, 74 éves korában, szívinfarktusban meghalt - új globális ismereteimmel, megkezdett dolgaimmal teljesen magamra maradtam. Halála előtt pár hónappal, egy bükki kirándulásunk alkalmával átadott nekem egy cédulát, amelyet olvasatlanul tettem el a farmernadrágom zsebébe. András már nem élt, amikor egy nagymosást követően a cédula előkerült. Ez állt rajta: "Ha többet akarsz tudni a való világról, keresd fel Vass Csabát, és kérd el, olvasd el a Világállamról szóló tanulmányát." Később ez meg is történt, de menjünk sorjában... Nevek - baljós előjelek Aki valamelyest érti a politikai csíziót, és figyelmesen átrágta magát az iménti történéseken, sőt a különböző összefüggésekben felsorolt - engem segítő, ajánló - neveket is megjegyezte, annak nyilván feltűnt, hogy az én történetemben egy csomó (képtelen) paradoxon rejlik, amelyeknek, mint korai hóvirágoknak, sajnos ki kell nyílniuk, meg kell fagyniuk, majd lekonyult fejjel meg kell várniuk, amíg egy-egy kevésbé óvatlan/szertelen társuk el nem találja majd a kedvező helyet és időpontot, amikor virágozni már tényleg érdemes. Inkompatibilis személyek, szerveződések és események feszülnek a mélyben - egymásnak -, amiből az össze nem illők hamar kirostálódnak. Hogy' lehet valaki a Demokrata írója, ha a barátja Sándor András, aki - Csurkával - az MDF alapító tagja? Sőt, hogyan lehet valakiből kisgazdapárti képviselőjelölt, miközben - Orbán Viktor révén - a Fidesz szakértője? De főként: hogyan lehet valaki a Nemzeti Szövetség tagja, Schamschula barátja, hogyha a minimum rózsaszínű Peták István elnöki főtanácsadója? Az illető talán őrült, talán többszörös ügynök - hihetnénk -; de semmiképp nem hétköznapi figura, annyi szent. Aztán ki is tört az égzengés... Az igazság balekbajnoka (...) Teljes cikk a Hírháló honlapján http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=czike&cdate=09.08.1 7.14.15#cikk&honnan=Nemzeti_Hirhalo

0 komment , kategória: Általános

Címkék: szívinfarktusban, összefüggésekben, kiválasztottként, felfedezéseimnek, ellenérzéseimnek, kabinetfőnökének, visszaköszöntek, igazságfeltárás, hallgatólagosan, szabadkőművesek, rendszerváltást, szerkesztőségbe, képviselőjelölt, állásfoglalásom, kisgazdapártnak, megváltoztassam, magyarországon, tulajdonképpen, szükségtelenül, felgöngyölíted, királycsinálók, kényszerpályán, közvetítésével, farmernadrágom, össztársadalmi, állásajánlatot, rendszerváltás, inkompatibilis, nemzetihirhalo, munkahelyeimen, kisgazdapárti, gyakorlatilag, igazságpótlék, szerveződések, kirándulásunk, történetemben, legnagyobb titok, szabadkőművesek vagy, nyájas olvasóban, mindennek megírásához, önként vállalt, mindezen ismeretek, megérzéseimmel nincsenek, többi tulajdonképpen, mainstream újságírók, olvasók túlnyomó, embert úton-útfélen, személyem persze, hiteles tanú, semmi oltárán, igazság kifejtésének, háztetőkről hirdetésének, Czike László, Nemzeti Hírháló, Drábik János, Özvegy Fián, Hiram Abif, Fény Könyve, Sztojanovics Iván, Schamschula Györgyhöz, Schamschula György, Bencsik András, Seszták Ágnes, Peták István, Magyar Televízió, Skultéty Sándor, Független Kisgazdapártnak, Sándor András, Varga Mihálynak, Amikor Sándor András, Vass Csabát, Orbán Viktor, Nemzeti Szövetség,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]